Az alábbi cikk szerzője Andreea Gleeson, a TuneCore vezérigazgatója (képünkön), aki arról ír, hogy „a tehetségkutatás mennyire megváltozott” – hogyan tesztelik és publikálják manapság a dalaikat a művészek az olyan új zenei platformokon, mint a TikTok, a YouTube és az Instagram; mit jelent ez a rajongók, a művészek és a kiadók számára; és hogy mindemellett a független zenészek csoportja tulajdonképpen ma a zeneipar leggyorsabban növekvő szektora.
Kilőttek a független művészek
Vezérigazgatóként igyekszem minél szorosabbra fűzni a kapcsolatomat a művészekkel. Szívesen meghallgatom a történeteiket, hogy miként jutottak el odáig, ahol éppen tartanak, és hogy mi hajtja őket. Az utóbbi időben egyre gyakrabban tapasztalom, hogy ilyenkor végső soron a közösségi médiáról és a viralitásról beszélgetünk. Egy dal futótűzszerű elterjedése olyan, mint csapdába ejteni a villámot egy palackban – ritka, de nagyon izgalmas!
Az elmúlt néhány év során a független művészek csoportja vált a zeneipar leggyorsabban növekvő csoportjává, közösségévé. A MIDiA kutatása szerint kifejezetten a “csináld magad” elvet követő független előadók száma növekszik a leggyorsabban: 2020-ban 34%-kal nőtt a számuk. Ők azok az előadók, akikkel a TuneCore nap mint nap együtt dolgozik – olyan művészekkel, akiket nem köt a zeneipar régi típusú, merev struktúrája, hanem inkább a saját feltételeik szerint akarják kiadni a dalaikat.
A MIDiA-jelentés kimutatta, hogy a független kiadók és előadók 7%-kal nagyobb növekedést értek el, mint a teljes zeneipar. A nagy kitörést a “csináld magad” művészek szektora tudta elérni, amely az elmúlt évben még tovább nőtt – 2020-ban 1,2 milliárd dollárral zárt, és a kollektív piaci részesedésük több mint egy egész ponttal, 5,1%-ra nőtt.
Napjaink független előadói kivételesen jó helyzetben vannak ahhoz, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki a digitális zenei platformok nyújtotta lehetőségekből. Az olyan cégek pedig, mint a TuneCore, rendelkeznek a szükséges adottságokkal ahhoz, hogy ezeknek a művészeknek megteremtsék azt a fajta környezetet, amit a nagy lemezkiadók nem tudnak.
Egyre inkább jellemző, hogy az emberek a közösségi média platformjain fedeznek fel új zenéket
Napjainkban az emberek egyre inkább a közösségi médián keresztül ismerkednek meg új zenékkel. Vegyük például a TikTokot, amely több mint 1 milliárd felhasználóval rendelkezik – háromszor annyival, mint a Spotify. Tavaly 70 olyan előadót fedeztek fel a TikTokon, akiket aztán nagykiadók szerződtettek le. A TikTokerek 75%-a vallja, hogy a TikTokon ismerkedik meg új művészekkel, és 67%-uk nagyobb valószínűséggel keresne egy dalt egy streaming platformon, ha azt hallotta az alkalmazásban (az MRC Data által 2020 novemberében végzett, Music Perceptions Research nevű kutatása szerint).
A YouTube Shorts a legújabb rövid formátumú videóplatform, amelyet 2020-ban indítottak el. Idén nyáron a YouTube Shorts több mint 15 milliárd globális napi megtekintést generált, ami több mint a kétszerese a terjeszkedésük kezdetén, 2021 márciusában elért 6,5 milliárdnak.
Az Instagram Reels 2020 júliusában indult, és ma már 50 országban érhető el világszerte. A felhasználók a Facebookon és az Instagramon eltöltött idejük felében videókat néznek, elsősorban a Reels funkción keresztül.
Ha összepárosítjuk a független előadók térnyerését a közösségi média dübörgésével, akkor számtalan új lehetőség nyílik előttünk.
Esettanulmány: Charlotte Sands neve futótűzként terjedt – egyből be is indult a karrierje
2020 novemberében Charlotte Sands, TuneCore-művész éppen hazafelé tartott a hálaadás napjára, amikor úgy döntött, hogy közzéteszi a „Dress” című szerzeményének a demóját, amelyet Harry Stylesről írt, aki női ruhában került fel a Vogue címlapjára. Alig néhány órával a közzététel után, mire befejezte a vacsorát, a TikTok-videót felkapták és futótűzként terjedt. A klip alatt, a megjegyzések között rengetegen követelték, hogy adja ki a dal végleges verzióját. A rajongók alig várták, hogy hallhassák a teljes dalt, nem csak azt a kis részletet, amelyet közzétett.
Charlotte néhány nappal később független művészként a TuneCore-on keresztül publikálta a dalt, és kevesebb, mint 72 óra alatt óriási sikert aratott. A „Dress” több neves Spotify lejátszási listára is felkerült: New Music Friday, Teen Beats, New in Pop, Fresh Finds Pop. Sőt, azon a héten Charlotte szerepelt a Fresh Finds lejátszási lista borítóján.
Charlotte-ot jelenleg havonta több mint egymillióan hallgatják a Spotify-on, a „Dress” immár 11 millió streamnél tart, az eredeti videó pedig már elérte az 1,3 millió lejátszást a TikTokon. Charlotte a TuneCore anyavállalatához, a Believe-hez szerződött, és ősz elején új EP-t adott ki. Az év további részében pedig a Yungblud turné vendégeként járta be saját országát.
Elképesztő belegondolni, hogy ez az egész úgy indult, hogy pusztán tesztelni szerette volna egy demóját a TikTokon.
A megfejtés: „Ha a zene jó, a rajongók fel fogják fedezni maguknak, és hamar közkedveltté válik”
Egy dolog van, amire a nagy lemezkiadók képesek, a függetlenek viszont nem: az előbbiek hatalmas promóciós részlegekkel rendelkeznek, amelyeknek egyetlen feladata elérni, hogy a rádiók játsszák a lemezeiket. Ám, mivel egyre népszerűbbek a rövid formátumú videók az olyan platformokon, mint a TikTok, a YouTube Shorts és a Reels, ezzel párhuzamosan csökken a zene felfedezésének a jelentősége az olyan hagyományos médiacsatornákon, mint a rádió. Manapság, az emberek a közösségi média felületein ismerkednek meg új zenékkel: ha a zene jó, a rajongók fel fogják fedezni maguknak, és hamar közkedvelté válik.
A TuneCore számára mindig is a művészek voltak a legfontosabbak, és számomra ez örök prioritás. Szeretnénk segíteni abban, hogy minél több független előadó tudjon megélni a zenélésből, ezért folyamatosan keressük a megoldásokat a művészeink problémáira, hogy jobbá tehessük életüket.
Úgy ítéltük meg, hogy a piacon meg kell könnyíteni az előadók számára, hogy a közösségi platformokon közzé tehessék a zenéiket, hogy a felhasználók felfedezhessék azokat. Ugyanakkor a futótűzként terjedő dalok streaming- és letöltési platformokra való gyorsabb eljuttatásának folyamatát is korszerűsíteni kell.
Nagyon izgatottak vagyunk, hogy elindíthatunk egy új, a maga nemében teljesen egyedi szolgáltatást, amelynek a célja, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki a közösségi média platformjainak a használatából – így a független művészek pénzt kereshetnek, miközben kísérleteznek és tesztelik a zenéiket. Úgyis a rajongókon múlik, hogy egy előadó karrierje felfelé ível vagy földbe áll, miért ne ők dönthessék el eleve, mit szeretnének hallani? Így mindig a közösség akarata érvényesül.
Most, hogy korszerűsítettünk egy korábban zűrös és nehézkes folyamatot, a művészek előzetes díj fizetése nélkül tölthetnek fel korlátlan számú dalt a közösségi média platformjainak – TikTok, YouTube, Instagram és Facebook – a zenei könyvtáraiba.
Tehát ha egy előadó még nem áll készen arra, hogy a dalait kiadja olyan digitális zenei platformokon, mint a Spotify, ennek az új terjesztési módnak köszönhetően megoszthatja a számainak a demóverzióit, illetve kiragadott részleteit a már meglévő, illetve potenciális rajongóival, hogy visszajelzéseket kaphasson a közösségi média felhasználóitól és influenszereitől.
Befejezésképpen még pár gondolat: a tehetségkutatás terén gyökeres változások álltak be
Miután már sok történetet hallottam arról, hogyan terjedt el egy dal futótűzként, azon gondolkodtam, hogyan tudnánk ezt még jobban elősegíteni, hogyan tudnánk a közösségi médiát a művészeink szolgálatába állítani két fronton is: bevételt generálni a viralitásból, és Charlotte Sandshez hasonlóan tesztelni az új zenéket?
Így született meg a közösségi platformokon való terjesztés, amely tulajdonképpen egy nagyobb léptékű zenekiadási mód előfutára. Ha egy előadó közzétesz egy videót egy új dalról a közösségi csatornáján, rengeteg megtekintésre és sok új követőre tehet szert, de nem fog vele pénzt keresni. Ám, ha a TuneCore-on keresztül tölti fel a művész a közösségi média platformjaira a dalait, akkor azok bekerülnek a zenei könyvtárakba, és az előadók azonnal bevételre tehetnek szert a zenéjükkel, pénzre váltva azt a felkapottságot, amit egy-egy új daluk meghoz nekik. Ahogy az adott dal egyre népszerűbbé válik, az előadó – mindössze néhány kattintással – a TuneCore-on keresztül eljuttathatja a zenéjét több mint 150 üzletbe és streaming platformra világszerte.
Ez végső soron a tehetségkutató folyamat gyökeres változásának a jele. Ellentétben a nagy kiadókkal, akik több tíz-, sőt több százezer dollárt költenek az előadóik dalainak népszerűsítésére, a független művészek nem rendelkeznek ilyesfajta forrásokkal. Most azonban lehetőségük nyílik feltölteni a zenéjüket közvetlenül a közösségi média platformjaira, és rajongói visszajelzéseket kapni, mielőtt az adott dal promóciójába fektetnének. Olyan ez, mintha minden számhoz tartozna egy fókuszcsoport. Korábban a művészeknek nem állt módjukban kikérni a rajongók véleményét, hanem a klasszikus megmondóemberek – lemezkiadó-vezetők, rádiós DJ-k – döntötték el, hogy a nagy kiadók előadói milyen irányba tartsanak.
A közösségi médiában nincsenek döntéshozók, a rajongók döntik el, mi tetszik nekik, és mit kapnak majd fel. A TuneCore a közösségi média erejét kihasználva lehetővé teszi a független előadók számára, hogy közvetlenül kapcsolatba léphessenek rajongóikkal. Úgy gondolom, hogy a nagy kiadók is követni fogják ezt a példát.
Oka van annak, hogy napjainkban a “csináld magad” elvet követő indie előadók alkotják a zeneipar leggyorsabban növekvő ágazatát. A független művészek előtt egyre több lehetőség nyílik, és a karrierjük során egyre kevesebb véleményvezérrel találkoznak. A közösségi médiának, illetve a streamelésnek köszönhetően minden eddiginél könnyebb új zenéket és új előadókat felfedezni. A közösségi média térnyerése a “csináld magad” elvet követő művészek egyre növekvő ágazatával karöltve nem egyszerűen egyenlő esélyeket teremt az előadók számára, hanem új játékszabályokat teremt.